KSH vs Eurostat: Igazság a Statistika Háborújában

Központi Statisztikai Hivatal: Árnyékvita vagy valós tényfeltárás?

Az elmúlt napokban szárnyra kaptak olyan híresztelések, miszerint az Eurostat, az Európai Unió statisztikai testülete vizsgálódásokat végez a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) inflációs módszertanát illetően. A KSH mindezt határozottan cáfolja; hivatalos közleményük szerint nem vonul be sehol sem ilyen jellegű vizsgálat. De akkor mi is áll a spekulációk mögött?

Pletykák terjedtek arról, hogy az Eurostat aggályokat fogalmazhatott meg az energiaárak inflációra gyakorolt hatásának megítélésével kapcsolatban. E szerint a nemzetközi szabályok és gyakorlatok figyelembe vételével zajló egyeztetések valóban napirenden vannak, ahogy azt a Portfolio információkból szűrte le, de valódi indoklásra várva még nem értek lezáratlan fejezetekhez.

A KSH szemlélete és a szakértői vélemények ütközése

Ami a helyi frontokat illeti, a magyar inflációs adatokat illetően kutatók és közgazdászok már korábban kifejezték kételyeiket megalapozatlan optikai csalódásokra hivatkozva. Példának okáért olyan hangokat is lehet hallani, hogy az októberi inflációs ráta nemhogy 10 százalék alatt maradt volna, de egészen 11-12 százalékos magasságokba kapaszkodhatott volna. Ebben az összefüggésben Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. neves közgazdásza rámutatott, hogy az általánosan elfogadott értelmezés szerint mutatkozó energiatakarékosság eredményeként megingó árak mögött sokkal inkább mennyiségi eltolódások húzódnak, semmint tiszta árindexek.

Napjaink tükörképe: Hol áll valójában a magyar infláció?

Míg a közvélemény és a szaktudomány egyaránt várja a kérdés tisztázódását, friss adatok is napvilágot láttak, amelyek alapján a novemberi inflációs szintet 7,9 százalékban határozták meg. A KSH statisztikáit böngészve további érdekességekre is bukkanhatunk, többek között hogy egyes termékek ára akár 50 százalékos emelkedést is megtapasztalhatott. Emellett Nagy Márton, államtitkár hangoztatja, hogy küzdelem az inflációval sorra aratott kormányzati győzelmeket tükröz.

A valós inflációs számokat és módszereket övező viták tehát továbbra is aktualitást élveznek, különös tekintettel arra, hogy a statisztikai adatok értelmében sokkal szélesebb szempontból kell értelmeznünk az inflációs folyamatokat. Az elkövetkezendő időszakban érdemes lesz figyelmesen követnünk a KSH és az Eurostat közötti párbeszédet, és bízhatunk abban, hogy a valóság képe egyre tisztábban kirajzolódik majd a számok mögött.