A Munkaerőpiac Átalakulása: Vendégmunkások Járulnak Hozzá a Magyar Dolgozók Távozásához?

Munkaerő-váltás az Autóiparban: A Magyaroktól a Vendégmunkások Felé

Egyre gyakoribb az a vállalati gyakorlat, amikor a helyi munkavállalókat burkolt módon elbocsátják, s ezzel párhuzamosan harmadik országbeli kölcsönzött munkaerő érkezik a pozíciókba. A Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke, László Zoltán hozzánk eljuttatott beszámolója rávilágít, hogy ezen gyakorlat problémakörrel számos hazai vállalatnál találkozhatunk.

Fegyelmi Elbocsátás Vagy Álcázott Strategikus Lépés?

Egy balassagyarmati autóipari cég esetét vizsgálva találkozunk olyan incidensekkel, melyekben a fegyelmi szabályok megsértése válik indoklássá a felmondásra, miközben ugyanezen szabályok megszegése nem eredményez hasonló következményeket a külföldi alkalmazottak esetén. Ez felveti a kérdést, nem-e egy finomított, rejtett módszer áll-e a háttérben, amit bújtatott munkavállaló-cserének nevezhetnénk.

A Magyar Munkaerő Kiábrándulása

A változások egyik markáns indikátora, hogy a hosszú ideje stabilan dolgozó munkavállalók is távozni kényszerülnek. Beszámolók szerint többek között a túlzott túlórák, a flexibilis munkaidőbeosztás hiánya és a tervezhetetlen munkakörülmények vezetnek erre a pontra. Mindez a távozó magyarok helyére érkező harmadik országbeli vendégmunkásokkal való pótlást von maga után.

Vendégmunkások előnyben?

A magyar munkaerőpiacon tapasztalható egy olyan tendencia, amelyben a vendégmunkások több túlórát vállalnak és a munkáltatók számára több időt töltve a munkaterületeken, kedvezőbb munkavállalóknak tűnhetnek. Származási országuk távolisága miatt egyfajta "antiszociális" állapot jellemezheti a munkaerőpiacon való részvételüket.

Az Alacsony Minőségű Munkahelyek Konzerválása

Az ilyen munkahelyek és gyakorlatok révén hosszú távon a magyar munkaerő-piaci környezet nem képes előre lépni. Az innováció, az oktatás fejlesztésének hiányában, valamint a magasabb hozzáadott értékű munkahelyek betelepítésének mellőzésével lassan egy közepes fejlettségű csapdájába esünk, amely figyelmen kívül hagyja a szociális elvárásokat és a munkaidőkeret európai szabályokhoz képesti extrém használatát.

Következtetések és Kihívások

A gyakorlatok mögötti munkaerő-leépítési stratégiák, azok törvényessége és az ezen változásokkal járó társadalmi következmények kritikus megvilágításban jelennek meg a jelenlegi munkaerőpiac elemzésében, és új megközelítést igényel a munkaadói szemlélet, a szakszervezetek álláspontjának átgondolása és a magyar kormányzati politika az autóipari szektorban való munkavállalói jogok és körülmények vonatkozásában.