Változások a bevándorlási politikában: új törvény kockáztathatja a magyar beruházásokat

A magyar gazdasági struktúrában rejlő új kihívás: a bevándorlási törvények megreformálása

Az új magyar bevándorlási törvénycsomag vitája érzékenyen érintheti az itt működő külföldi vállalatokat és a már Magyarországon dolgozó külföldi állampolgárokat, amennyiben a tervezet hiányosságai nem kerülnek időben kezelésre. A korábbi szabályozás, mely a betanított szellemi munkakörben dolgozó külföldieket is támogatta, az új jogszabály értelmében megszüntetné e réteg munkavátállási jogát, ami kedvezőtlen hatással lehet a hazai SSC-k (Shared Service Centerek) és tudásközpontok operatív működésére. Szakértők aggódnak, hogy a változások miatt Magyarország kevésbé vonzó célponttá válhat, ami akár befektetések visszavonását is előidézheti.

Jelentős aggodalmakat vetenek fel az olyan fontos területek érintettsége, mint a szolgáltatások és vállalati stratégiák, különös tekintettel arra, hogy a régióban ezek a szektorok jelentős hozzáadott értékű munkát végeznek. A középfokú vagy nem szakirányú képzettséggel rendelkező munkavállalók számos esetben az alapvető nyelvi kompetenciák birtokában kritikus szerepet töltenek be, ami az SSC-k esetében kiemelten fontos.

Az új szabályozás elsősorban a fizikai munkakörökben foglalkoztatott vendégmunkások és magasan képzett dolgozók körét érinti kedvezően, miközben a korábbi rendszerben elérhető lehetőségeket szigorítja vagy teszi teljesen elérhetetlenné más csoportok számára. A családegyesítés lehetőségének megszüntetése vagy a tartózkodási engedély időtartamának korlátozása negatív hatást gyakorolhat a tervezhetőségre és a munkaerő stabilitására.

A javasolt rendszerváltozások között szerepel például a "Magyar Kártya", mely kiemelten felsőfokú végzettségűeknek kínál tartózkodási engedélyt, de csak vezetői, tulajdonosi pozíciókban, a "Vállalati Kártya", mely elsősorban újonnan betelepült cégek vezetői számára áll rendelkezésre, továbbá az "EU Kék Kártya", mely magas szintű képesítésű munkavállalók számára biztosít tartózkodást.

A zavarok a törvénytervezet részleteiben is megmutatkoznak; sok kérdést vet fel a specifikus tudással bíró, de a szükséges papírokkal nem rendelkező dolgozók helyzete, vagy a diákok munkába állási lehetőségei az egyetemi képzésüket követően. A tervezett változások ellentmondásba kerülhetnek a gazdaság hosszú távú érdekeivel, és elképzelhető, hogy a már Magyarországon működő vállalatok is elsodródhatnak, ha az új szabályok értelmezhetetlen bürokratikus terheket eredményeznek.

Jövőbeli sorsukat illetően a vállalatok és munkavállalók egyaránt a részletes, kimenő végrehajtási rendeletek megjelenését várják, melyek még formálhatják a törvény végső struktúráját. Az is biztató jel lehet, hogy a Gazdaságfejlesztési Minisztérium nyitott lehet az észrevételekre – bár egyelőre nem értesültek ilyen jellegű visszajelzésekről – és a kerettörvény részletkérdéseit még kidolgozás alatt állnak, továbbra is lehetőséget biztosítva a szabályzat finomítására.