Valóban a tetejére ért az infláció hullámvasútja? – Rejtélyes statisztikai fordulatok és a mindennapi költségek valósága

A mindennapok költségei rekordmagasságban: Mégis csökken az infláció?

A legfrissebb adatok szerint az infláció hullámvasútja újabb állomáshoz érkezett: a KSH jelentése alapján november hónapban csökkenő tendenciát vett fel a pénzromlás üteme. Erre a szemcsökkentő statisztikára vetítve a hétköznapi kiadások azonban továbbra is égbe szökő árakat mutatnak.

A temetési költségektől a mozijegyig: pénztárca-szorító rekordok

Elemzésünk során szembetűnt, hogy már olyan hétköznapi szolgáltatások árai is felhőtlen magasságokba jutottak, amelyekről eddig nem esett szó. Novemberben például a temetési költségek és múzeumi belépőjegyek ára rekordot döntött. A szomorú események szolgáltatásaiért akár 294,5 ezertől 410,3 ezer forintig terjedő összegeket kell kifizetni, míg egy múzeumi látogatás már 1640 forintba kerül. De nem maradnak el a mozirajongók sem: egy multiplex belépő átlagosan 2270 forinttal apasztja a szórakozni vágyók zsebét. Autóvezetés tanulásához pedig már 342,78 ezer forintos árcédulát is kaphatunk, csakúgy, mint a hajvágásért kérhetnek 6430 és 3320 forint közötti összegeket.

Vásárlási lázban: az öltözködéstől az étkezésig

Ruházkodási téren is élesen érezhető az árak repülése: egy gyerekcipőért, férfiingért vagy egy farmerért több tízezer forintot is elkérhetnek. Az élelmiszer piacon nem kevésbé kirívó a gyümölcslé, keksz, gomba és az ezer forintos narancs ára. Ezek az árak minden esetben rekordösszegeket tükröznek.

Kétes energiastatisztikák és a statisztikai módszertan vitái

Külön fejezetet érdemel a KSH által kimutatott energiaárak jelentős változásai. A számok alapján a földgáz ára novemberben a júniusi szinten stagnált, ami nagyon ritka jelenség az energiaárak változékonyságában. A múlt évi magas árszintekhez képest 37,6 százalékos áresés tapasztalható, ami sokak szerint érthetetlen.

Statisztika VS valóság: az Eurostat vizsgálódása és a magyar inflációs adatok rejtélye

A statisztikai adatok és a valóság közötti eltérést tovább mélyíti a portfolio.hu és a Reuters értesülései is. Ezek szerint az Eurostat figyelme a magyar inflációs adatok felé terelődött, amelyet a KSH cáfol. A nemzetközi szervezet megnyilvánulásából kiderül, hogy a magyar adatok felülvizsgálata elméletben lehetséges, de igen ritka eset.

A GDP pozitív fordulata: Sikerül-e feldolgozni a száraz adatokat?

A gazdasági növekedés jeleinek megjelenése mindig is bíztató, azonban amikor a számok ellentmondanak a mindennapi érzéseknek, könnyen elbizonytalanodhatunk. Október hónapban egy számjegyű inflációt és a bruttó hazai termék javulását hozták a számok, amit a KSH részben megújult stábja mutatott be.

Az infláció és a napi költségek viszonya összetett és ellentmondásokkal teli, és a statisztikai módszertan megváltozása csak fokozza a közvélemény bizonytalanságát. A döntéshozóknak és a szakembereknek egyaránt fontos szem előtt tartani, hogy a száraz adatok mögött valós emberek és mindennapi pénzügyi küzdelmek húzódnak meg.