Magyarország az EU-s fogyasztási rangsor végén

Vajon mi áll az EU-statok hátsó vonalában?

Friss adatok kerültek napvilágra az Eurostat műhelyéből, amik megvilágítják a fogyasztásra szánt összegek reálértékét szerte Európában. A beszámoló szerint, a magyar polgárok vásárlóerő-paritáson számított fogyasztása jobbára csupán az uniós átlag háromnegyedét éri el, Bulgáriától eltekintve, ami még kevesebb adatra büszkélkedhet.

Mit jelent az AIC és mi köze van az életszínvonalhoz?

Az AIC, azaz az Actual Individual Consumption a háztartások végső fogyasztását reprezentálja, és a GDP-től eltérően nem a termelést, hanem a konkrét vásárlási kapacitásokat mutatja be. Ennek fényében a mutató izgalmas képet fest az életszínvonalról, hiszen a konzumáció sokkal pontosabb képet ad az emberek mindennapi életminőségéről.

Összehasonlításban a régióval

Nézzük, hogyan alakul a helyzet a közvetlen szomszédokhoz képest. A legújabb jelentés szerint, míg Romániában, Lengyelországban és a többi közép-kelet-európai országban növekedést írnak, illetve a fejlett osztrák vagy szlovén fogyasztói piac már messze magasabb ligában játszik, addig Magyarországon az utóbbi évek tendenciája nem éppen kedvező.

A magyar pozíció változása az idő során

Visszatekintve két évtizeddel ezelőttre, a magyar AIC még csákány- és kapcsánysorozat közelében állt, azonban az évek során egyre inkább leszakadva láttuk a lista hátsó felét megközelíteni. Bár az átlagember számára a százalékos értékek és a statisztikai összefüggések bonyolultnak tűnnek, az egyértelmű, hogy a jelenlegi trendek alapján a magyar fogyasztói erő nem mutat felfelé.

Tisztában vagyunk a helyzet komolyságával?

A jelenlegi adatok rávilágítanak arra, hogy miközben a környező országok életszínvonala szépen kúszik felfelé, addig Magyarországon több komoly kihívással is szembe kell néznünk. A szakértői elemzések további információkat és háttereket szolgáltatnak, de a kérdés már most is felvetődik: Mi lehet a megoldás a magyarországi életszínvonal javítása érdekében?

Magyarország helyzete az uniós palettán

Ahogyan azt a további cikkek is megemlítik, a hazai fogyasztói indikátorok nem mesmerize-olnak. A bérek alacsony szintje társadalom- és gazdaságpolitikai kérdéseket is felvet, amelyekre hosszú távon választ kell találni. Ez nem csupán statisztikai, hanem lényegi, minden magyar polgárt érintő probléma, amely hatással van a mindennapi életminőségre is.