Az Államháztartás Kihívásai Magyarországon

A Központi Statisztikai Hivatal friss közleménye a GDP arányos államháztartási hiányról

Amikor a gazdasági mutatókat elemezzük, gyakran előtérbe kerül a költségvetési hiány mértéke, mint az ország gazdálkodásának egyik meghatározó tényezője. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi adatai szerint 2023-ban az első három negyedév összesítésében 5,4 százalékos GDP arányos hiánnyal szembesülhetünk. De mit is jelentenek ezek a számok valójában a gazdasági stabilitás és a költségvetési fegyelem szempontjából?

Az államháztartás jelenlegi helyzete számokban

A harmadik negyedév konkrét számait vizsgálva kiderül, hogy az államháztartási hiány a GDP 3,7 százalékát tette ki, ami 701 milliárd forintos összegben mérhető és jelentős, 2 százalékpontos javulást mutat az előző évhez képest. Ezt a változást az állam bevételeinek és kiadásainak dinamikus alakulása magyarázza. A bevételek 861 milliárd forinttal, míg a kiadások 597 milliárd forinttal nőttek, ami annak tudható be, hogy az állami beruházások és társadalombiztosítási kiadások tovább folytatódtak.

Államháztartás Kihívásai Magyarországon

Az év első három negyedévében összességében 2997 milliárd forintnyi hiány keletkezett, amely az előző évi adatokhoz képest 2,1 százalékpontos romlást jelent. Itt már észrevehető, hogy a bevételek és kiadások aránya is eltérő: míg a bevételek 12 százalékkal nőttek, a kiadások ennél jóval magasabb, 17,3 százalékos emelkedést mutatnak.

Bevételek és kiadások részletes elemzése

A különböző bevételek elemzése során észrevehetjük, hogy a termelésiadó-bevételek - amelyek a különadókat és helyi iparűzési adókat is tartalmazzák - 1107 milliárd forinttal növekedtek, ami 12,8 százalékos bővülést jelent. A jövedelemadó-bevételek és a társadalombiztosítási hozzájárulások is jelentős növekedést mutattak, előbbi 647 milliárd forinttal, utóbbi pedig 697 milliárd forinttal haladta meg az előző év azonos időszakát.