Jövedelmi Szakadék: Budapest és Vidék Kereseti Különbségei

Jövedelmi Különbségek a Főváros és a Községek Között

Budapesti kényelem a vidéki lemaradás árnyékában – a budapestiek életét több mint 370 ezer forintos havi nettó jövedelem könnyíti meg, míg a vidéki településeken élők havonta átlagosan 243 ezer forintból gazdálkodnak. A felzárkózás jelei a megyei jogú városokban láthatók, melyek jövedelmi szintje 11 százalékkal magasabb az országos városi átlagnál. A Pest megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye között húzódó 42 százalékos jövedelmi szakadék szinte érinthetővé válik a kutatási adatok tükrében.

Gazdasági Szerkezetek és Kereseti Kilátások

A kereseti színvonal különbségeit a települések gazdasági struktúrái és az iparosodás mértéke élezik ki. Azon régiók, ahol bővülő iparágak, vagy éppen a turizmus húzza a gazdaságot, jobb anyagi helyzetet biztosítanak lakosaiknak ahhoz képest, ahol a mezőgazdaság dominál. Az állampolgárok iskolázottsága szintén döntő szerepet játszik itt.

Társadalmi Mobilitás és Végzettség

A magyar lakosok körében a felsőfokú képzettség terjedésének üteme látványos – élesen kiemelkedik a 19 százalékos diplomás arány, és ezen belül a fővárosi, közel másfélmillió főt számláló, 31,3 százalékos magasan képzett munkavállalói arány, különös tekintettel Budapest Budai részére, az éllovas 57,4 százalékkal.

A Diplomások és a Jövedelem kapcsolata

A GKI kutatása rávilágított, hogy a diplomások jelenléte és a nettó keresetek közötti szoros korreláció – 0,78-as értéke – lehet az egyik legmeggyőzőbb indikátor, mely ellenáll a közhiedelemmel szemben. A pozitív összefüggés olyan szinten érvényesül, hogy minden egyes százalékkal növekvő diplomás arány statisztikailag mérhető ötezer forintos növekedést eredményez a havi nettó keresetekben.

Az Oktatás Mint a Jövedelmi Különbségek Kulcsa

Az oktatási rendszer és annak minősége ellentmondást nem tűrően meghatározó az egyén, és ezen keresztül a települése gazdagságának alakításában. A diplomások túlsúlya nemcsak a vásárlóerőt mozgatja meg, hanem a lokális szolgáltatások, munkahelyek bővülését is indukálja, magával hozva a nem csak diplomás foglalkoztatottsági alapokat. Nem meglepő módon a kereseti eltérések több mint felét ez az oktatási tényező határozza meg. A GKI-nál ezt így fogalmazzák meg: a köz- és felsőoktatás fejlesztése nyújthatja a kiutat a közepes jövedelmi szint csapdájából, nem pedig az ideiglenes megoldások, mint az "újraiparosítás".