Felfedezve: A Diplomások Hatása a Kereseti Különbségekre Magyarországon

A Város és Vidék Jövedelmi Szakadéka: Budapest Kontra Községek

A legújabb hazai kereseti statisztikák alapján Budapest és a községek közötti több mint százezer forintos átlagkereseti különbség szembetűnő. Egy 2022-es felmérés szerint a fővárosban az átlagos nettó havi kereset 370 ezer forint, míg vidéken, a községekben ez az összeg csupán 243 ezer forint. A gazdaság lokális erejét, az ipari fejlettséget és a turizmus jelenlététől függően még a megyei jogú városokban is tapasztalható 11 százalékos plusz a keresetekben a városi átlagnál.

Kiemelkedik Pest Megye – Szabolcs-Szatmár-Bereg Lefelé Kalandozik

Az országos helyzetet tovább bonyolítja a vármegyék közti ingadozás. A szélsőségesek közé tartozik Pest megye, ahol 42 százalékkal magasabbak a fizetések, mint a szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A magyarázat egy része a GKI elemzéséből körvonalazódik: az egyes települések gazdasági szerkezetében rejlenek az eltérések, bármennyire is eltérő az ipari és agrár szektor súlya a különböző régiókban.

Iskolai Végzettség Mint Meghatározó Tényező

A GKI kutatói szerint a kereseti eltérések hátterében kiemelkedő szerepet játszik a helyi lakosság iskolai végzettsége, például a diplomások aránya. Budapesten a foglalkoztatottak közel 57,4%-a büszkélkedhet felsőfokú végzettséggel, majdnem kétszer annyi, mint az országos 31,3 százalékos átlag. Az egyetemi diplomatákkal rendelkező emberek 2022-ben már 1,5 millióan voltak, akik 38-95 százalékkal vihetnek haza többet a szakmunkásokénál.

Több Diplomás, Magasabb Vásárlóerő

Nem meglepő módon, ahol több a diplomás, ott a jövedelem szintén magasabb. A diplomás munkaerő arányos növekedése megemeli a helyi nettó átlagkeresetet; minden 1 százalékpontos emelkedés 5 ezer forintos pluszt generál. Mindez szükségessé teszi a kiegészítő szolgáltatásokat és az új munkahelyek teremtését, ami a nem diplomás állásokban dolgozóknak is kedvezőbb béreket eredményezhet.

Oktatás Mint Jövedelemnövelő Eszköz

Az eltelt évek során a felsőoktatási expanzió óriási lehetőséget biztosított sokak számára a jobb jövedelem elérésében. A GKI szerint ez az expanzió fontosabb a gazdasági szerkezetváltásnál, azaz az "újraiparosításnál". A következő évek gazdasági jólétének kulcsa elsősorban az oktatási rendszerek előmozdításában rejlik, nem pedig a vendégmunkások támogatásának növelésében.

Míg a kereseti eltérések kihívást jelentenek a gazdasági szakembereknek, ezek az adatok világító jelzésként szolgálhatnak a döntéshozóknak az oktatási politika alakításában és a jövedelmi egyenlötlenségek csökkentésére irányuló stratégiák kialakításában.