Az áfacsökkentés a 2018-as évben is folytatódik, továbbá emelkednek a minimálbérek és a havi garantált bérminimum is. Emellett a személyi jövedelemadó és a munkáltatói költségek is csökkennek majd, bizonyos adónemekkel egyetemben.  

Egyes szakértők szerint a magyar családok havonta több pénzből gazdálkodhatnak a jövőben az említett változásoknak köszönhetően.

Jelenleg úgy tűnik, hogy a 2016-os évben 16 százalékról 15 százalékra csökkentett személyi jövedelemadót kormányunk 2018-ban nem csökkenti tovább. A döntéshozók egészen máshol szeretnének kedvezni a munkavállalóknak, illetve a munkáltatóknak. Lássuk, milyen változásokra számíthatunk!

A munkavállalók számára jó hír, hogy 2018. január 1-től a minimálbér előreláthatólag 8 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 12 százalékkal növekszik az idei évhez képest. Ez számszerűsítve a következőket jelenti:

Így a minimálbérért dolgozók 6 982 forinttal többet vihetnek haza, mint 2017-ben. A kormány szándéka, hogy a minimálbér emelésével orvosolja az elmúlt években egyre aggasztóbbá váló munkaerőhiányt. Ezzel együtt a garantált bérminimum emelése a következőképpen zajlik majd:

Láthatjuk tehát, hogy bár a munkavállalókra vonatkozó személyi jövedelemadó nem csökken, a munkabérek emelkednek a tavalyi évhez képest.

A fenti összegek ráadásul nem véglegesek, januárig tovább nőhetnek. 

Szakértők elmondása szerint rendkívül fontos a magyarországi bérek emelése, a környező országok bérnövekedése ugyanis megakadályozza, hogy érdemben csökkentsük a fizetésbeli lemaradásainkat. Emellett fontos tényező az is, hogy a magasabb bérek motiválják a munkavállalókat, valamint csökkentik az elvándorlási hajlandóságot. 

Jelenlegi információink szerint jövőre 2-2,5 százalékos munkáltatói tehermérséklésre számíthatunk. Ez a szám azonban még módosulhat, kormányunk ugyanis októberben valószínűleg újratárgyalja az érdekképviseletekkel a tavaly megkötött bérmegállapodást. Ennek fényében akár 4 százalékpontos csökkenés is bekövetkezhet.

Szakértők véleménye szerint azonban a munkaadói járulékokkal együtt érdemes lenne a munkavállalói terheket is csökkenteni, hiszen ez európai viszonylatban még mindig igen magas. Fontos azonban, hogy egy esetleges csökkentés ne veszélyeztesse a társadalombiztosítási, illetve az egészségügyi rendszer egyensúlyát.

A tanulmányaik mellett kisadózóként vállalkozó nappali tagozatos hallgatók befizetendő közterhe 2018-tól a jelenlegi felére, azaz 50 000 forintról 25 000 forintra csökken.

Ezt a kedvezményt jelenleg csak mellékállású kisadózók vehetik igénybe. További előny az egyetemi évek alatt vállalkozók számára, hogy bár a mellékállású kisadózók nem minősülnek biztosítottnak, a felsőoktatási intézményük továbbra is fedezi a hallgatók társadalombiztosítását.

Erre valóban komoly szükség mutatkozik, a legfrissebb felmérések szerint ugyanis a magyar egyetemisták mintegy 83 százaléka alkalmazottként tervez munkába állni, miután megszerezte a diplomáját. A válaszadók csupán 6 százaléka mondta azt, hogy egyetemi évei után saját vállalkozást indítana. Magyarország gazdaságának tehát komoly szüksége van a fiatal vállalkozók aktivizálására.

Azok a személyek, akiknek nincs bejelentett munkaviszonyuk, nem nyugdíjasok és jelenleg nem rendelkeznek nappali aktív hallgatói jogviszonnyal, valamint nincsenek GYES-en, GYED-en, saját maguknak kell rendezniük a TB-jüket. A befizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék a 2017-es évben érvényes havi 7 110 forintról havi 7 320 forintra emelkedik.

Legalábbis az erre vonatkozó adóterheketet figyelembe véve. 2018-tól ugyanis csökken a lakásbérbeadásra vonatkozó adó. Ennek értelmében a lakásukat, ingatlanjukat, üdülőjüket rövid távra bérbeadók a jelenlegi helyzettől eltérően már nem csupán egy, hanem három ingatlan bérbeadása esetén is választhatják a legegyszerűbb adózási módot, az úgynevezett tételes átalányadót.

Így az általuk fizetendő adó mértéke évi 38 400 forintra módosul szobánként.

A jelenlegi jogszabályok által meghatározott, 1 millió forintot meghaladó bevételt sújtó 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól ugyanis mentesülnek 2018-tól. Azaz, bérbe adott lakásuk után kizárólag a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell megfizetniük.

Az internet-hozzáférés áfakulcsa 2018. január 1-től 18 százalékról 5 százalékra csökken. Ennek eredményeképpen minden magyar háztartásban lehet internet, ezzel csökkentve a digitális környezetből való kizárással járó hátrányokat.

A hal áfakulcsa azonban még komolyabb csökkenésen megy át, 2018-tól ugyanis 27 százalékról mintegy 5 százalékra redukálódik. 

A kormány előzetes tervei szerint ez a lépés jelentősen növelheti a rendszeresen halat fogyasztók számát is.

Erre egyébként szükség is van, hiszen halfogyasztás tekintetében jelenleg Európa sereghajtói vagyunk az évi 6-7 kg-os halfogyasztási átlagunkkal. Ez annak fényében, hogy Európa harmadik legnagyobb pontytermelő országa vagyunk, igen csekély mutató. Mindemellett az éttermi szolgáltatások áfakulcsa is csökken, a jelenlegi 18%-ról 5%-ra módosul.

Lényegében a fentiekben részletezett változások azok, amelyek a legtöbbeket érintenek. További információkért és tanácsokért kövesse bejegyzéseinket!