Magyar adók 2023 - hová tartunk?

Adózás: Az egyszerű nép és a cégek táncának lépései

Magyarországon az adózás olyan, mint egy kifinomult csárdás - néha nehezen követhető, de mindig van valami bűvös benne. Vajon hogyan hatnak ránk, egyszerű állampolgárokra és vállalatokra ezek a változások? Nézzük meg!

Személyes jövedelemadó: Egy közepes tempójú tánc

A személyi jövedelemadó kategóriában a tánctér közepén állunk a 15%-os adókulcsunkkal. A Balkán és Románia jobban forog a parketten alacsonyabb adóikkal, míg Ukrajna és Észtország valamivel megterhelőbb koreográfiát követ. Azok az országok, amelyek több sávot használnak az adózásban, képesek a koreográfiát igazán érdekessé tenni.

Bérek: A zsonglőrködés mestersége

A munkavállalók és a munkáltatók között zajló jövedelemátutalás olyan, mint a zsonglőrök mutatványa - aki több terhet vesz át, annak nehezebb a dolga. Magyarországon a gyermektelen munkavállalók gyakran kapnak több golyót a kezükbe: bruttó bérükből a teljes levonás meghaladja a 40%-ot.

Fogyasztás: Az összekötő tánclépés

Az általános forgalmi adó (ÁFA) a tánc azon része, amely mindannyiunkat összeköt. A magyar ÁFA-kulcs, 27%, a legmagasabb a szomszédos országok között. Tehát, amikor mi, egyszerű állampolgárok, vásárolunk, mindig egy kicsit többet adunk az államnak, mint a kezünkben tartott pénzből gondolnánk.

Az adórendszer erőpróbája

A legújabb Mazars jelentés szerint az adókulcsokon csak Ausztriában esett változtatás, míg más országokban a korábbi értékek maradtak. Magyarország továbbra is 9 százalékos társasági adókulccsal büszkélkedhet.

Ezzel azonban még nincs vége a történetnek. Az adórendszer egyik furcsasága, hogy minden ország más-más módon számítja ki a társasági adót, ami bonyolítja a képet. Németországban például, ahol a kulcs nominálisan 30 százalék, hozzá kell adni a tartományi kereskedelmi adókat is, ami az összérték növelését eredményezi.

Az igazság a számok mögött

H. Nagy Dániel szakértő arra világított rá, hogy Magyarországon sem csupán a 9 százalék az igazi társasági adó kulcs. Ha német szemlélettel közelítünk, hozzá kell adni a helyi iparűzési adót is, aminek alapja gyakran magasabb, mint a társasági adóé.

Az adó alapját azonban több tényező csökkenti, mint például az eladott áruk beszerzési értéke, a közvetített szolgáltatások értéke, az alvállalkozói teljesítések értéke, a kutatási és fejlesztési költségek, valamint az anyagköltség.

Globális minimumadó és a nagyvállalatok

Egy másik kulcsfontosságú változás, hogy még az idén a gazdasági kormányzatnak kodifikálnia kell a globális minimumadó rendszerét. Ez a változtatás a legnagyobb vállalkozások effektív adóterhét 15 százalékra emeli 2024-től. Az érintett vállalatok esetében, ahol a társasági adó terhe eddig 9 százalék alatt volt, most új adónemmel kell feltornászni a globális minimumszintre.

A globális minimumadó alkalmazása terén két utat választhatunk: a leányvállalat helye vagy az anyavállalat országa szerinti szabályokat követjük.

A magyar adórendszer veszített vonzerejéből

A kormányzat által 2022-ben visszamenőlegesen bevezetett különadók helyzete egyedülálló a világon. Más országok nem léptek erre az útra, csak néhány helyen róttak ki extra adókat az energiaszektorra.

H. Nagy Dániel rámutatott, hogy a gyógyszeriparra kivetett különadó, amit 2022-ben vezettek be, nem kedvez a Magyarország nemzetközi megítélésének. Az úgynevezett "robinhood-adó" esetében még nem tisztázott, mi lesz a követendő eljárás.

A globális minimumadó és a magyar vállalkozások

Az adórendszerrel kapcsolatos hírekben fontos szerepet kapott a globális minimumadó is. Magyarország megvétózta az Európai Unióban a nagyvállalatokra kivetett emelést, aminek következtében az Egyesült Államok felmondta a kettős adóztatásról szóló adóegyezményt.

Számos magyar cég, amely amerikai ügyfeleknek nyújt szolgáltatásokat, a jelenlegi 9 százalékos effektív adókulcs helyett 30 százalékos forrásadóval találkozhat. Ezzel párhuzamosan a magyar magánszemélyeket is érinti ez a változás, hiszen az Egyesült Államokban a 15 százalékos személyi jövedelemadó helyett a 30 százalékos forrásadót szedik be, míg Magyarországon további 5 százalék adót kell fizetni.

A nagy kérdés, hogy a magyar kormány és Washington képes lesz-e az év végéig új megállapodásra jutni. A jelenlegi helyzet komoly kihívást jelent a magyar adórendszer számára.

A tánc vége: Hol állunk?

Az adózás világa Magyarországon egy komplikált csárdás, de remélem, hogy ezzel a kis útmutatóval most már könnyebben megtanulod a lépéseket. Emlékezz, az adózási rendszerek olyanok, mint a táncok - mindig változnak, és mi, az adófizetők, követnünk kell a változásokat. Ezért maradj naprakész, és készülj fel a következő fordulóra!