- Publikálva
Béren kívüli juttatások
- Authors
- Name
- Tamás
- @berkalkulator24
Mit kell tudnunk a béren kívüli juttatásokról ? Mi változik 2018 - ban ?
Weboldalunkon részletes beszámolókat közöltünk arról, milyen változások várhatók a bérekben, illetve a különböző támogatási formákban 2018-tól. Ezek hatásait és okait is alapos elemzésnek vetettük alá. Most azonban egy olyan témát vizsgálunk meg közelebbről, amelyről eddig még nem esett szó. Lássuk, mire számíthatunk a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatban, 2018-ban!
Figyelem! Ez egy régebbi cikk, az adatok lehetséges, hogy már nem aktuálisak!
Egyáltalán mit értünk béren kívüli juttatás alatt?
A munkáltató cégek többsége általában biztosít munkavállalói számára egy előre meghatározott adómentes juttatást, amely megfelel az alkalmazottak jelenlegi igényeinek, élethelyzetének. A béren kívüli juttatást leginkább motivációs tényezőként tartják számon. A munkáltató cégek a béren kívüli juttatásokat az erre elkülönített keretösszegből finanszírozzák.
A béren kívüli juttatásokra sokszor hivatkoznak cafeteriaként, a két fogalom azonban nem teljesen ugyanaz. A cafeteria lényegében a választáson alapuló béren kívüli juttatási rendszert jelöli. A munkavállaló tehát személyes preferenciái alapján választhatja meg, hogy az előre meghatározott juttatási formák közül melyik szolgálná legjobban saját motivációját.
A cafeteria - rendszer alapját a‘ 70 - es évekbeli amerikai kutatások adják. Ezen kutatások eredményei ugyanis kimutatták, hogy a munkabér növelése egy bizonyos szinten felül már nem fokozza a munkavállalói elégedettséget, így a kizárólag fizetésemelésen alapuló honoráriumok hosszútávon gazdasági értelemben veszteséget termelnek. Ennek megoldásaként alakult ki a választható cafeteria - rendszer, amelyben a dolgozók előre meghatározott lehetőségek közül választhatták ki, számukra mely juttatási forma a legelőnyösebb.
Magyarországon 1995-ben jelentek meg a cafeteria, étkezési jegyek és megelegétel-utalványok formájában. Ezzel együtt elmondható, hogy itthon még gyerekcipőben jár az elképzelés, hiszen a munkáltatók csupán 15-20 százaléka biztosít valamilyen béren kívüli juttatást munkavállalói számára.
Érdemes tudni, hogy hazánkban megkülönböztetjük az adómentes és a nem adómentes béren kívüli juttatásokat vagy cafeteriat. Bár sokan gondolják, a cafeteria nem kötelező adójogi fogalom. A cég vezetői maguk dönthetik el, milyen juttatásokat adnak munkavállalóik számára, illetve az ehhez köthető feltételeket is maguk határozhatják meg. Az adószabályozás csak a csomagba vont juttatások egyes elemeinek adózásáról rendelkezik.
A béren kívüli juttatás igénybe vehető fajtái
- legfeljebb évi 100 ezer forint pénzben kifizetett összeg,
- Széchenyi Pihenő Kártya / SZÉP-kártya támogatás.
Ezek a szabályok természetesen akkor érvényesek, ha a munkavállaló jogviszonya egész évben fennáll. Ha a munkavállalói jogviszony csak az év egy részében áll fenn, az említett összegeknek az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos része szolgálhat a béren kívüli juttatások alapjául.
Milyen béren kívüli juttatások léteznek ma Magyarországon ?
- évente igénybevehető kedvezményes üdültetés (a minimálbér mértékéig);
- munkahelyi étkeztetés(havonta 12 500 forintig);
- az Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből a havi 5 ezer forintot meg nem haladó rész;
- a munkáltató által a Széchenyi Pihenő Kártya - számlára utalt támogatás(évente legfeljebb 450 ezer forint összegig);
- az iskolakezdési támogatás (évente a minimálbér 30 százalékáig);
- a helyi utazási bérlet juttatása;
- az iskolarendszerű képzés átvállalt költsége (évente a minimálbér két és félszereséig);
- a szövetkezet közösségi alapjából nem pénzben juttatott jövedelem(évente a minimálbér 50 százalékáig);
- a munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárakba (havonta a minimálbér 50 százalékáig);
- a munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös egészségpénztárakba, ön - segélyező pénztárakba(havonta a minimálbér 30 százalékáig);
- a foglalkoztatói hozzájárulás a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe (havonta a minimálbér 50 százalékáig).
Hogyan változik a cafeteria - rendszer 2018 - ban ?
A parlament által megszavazott tavaszi adócsomag változásai előreláthatólag két szempontból fontosak a béren kívüli juttatások tekintetében. A nem adómentes cafeteria-elemekkel kapcsolatos legfontosabb változás, hogy jövőre 43,66 százalékról 41,3 százalékra csökkennek az ezekkel kapcsolatos adóterhek.
Fontos változás továbbá, hogy 2018-tól tovább nő a munkáltató által 5 évig adómentesen nyújtható mobilitási célú lakhatási támogatás (köznyelven albérleti támogatás) mértéke. A foglalkoztatás első 24 hónapjára vonatkozó maximum (a minimálbér 40 százaléka) jövőre akár 60 százalékpontig emelkedhet. Ez a 2018-ban várható minimáblér-emelés mellett az első két évben havi legfeljebb 82 800 forintnyi adómentes juttatást jelent. Az ezt követő 24 hónapban adható juttatás mértéke pedig 25 százalékról 40 százalékra emelkedik, az azutáni 12 hónapban járó 15 százalékos támogatás pedig 20 százalékra nő.
Érdemes számításba venni, hogy bár jelenleg csak erről a két jelentős változásról tudunk, nem zárható ki, hogy a 2018-as év későbbi negyedéveiben további módosítások történjenek. Amennyiben így lesz, természetesen annak megfelelően frissítjük vonatkozó bejegyzésünket.