Gazdag havi fizetések és pazar költségvetés: Betekintés a MEKH év végi mérlegébe

Rekordösszegű bevétel és költekezés a MEKH-nél

A Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH), amely az előre tervezett 8,4 milliárd forintos költségvetés helyett majdnem két annyit, pontosan 16,4 milliárd forintos bevétellel zárta az előző évet, híreket keltett. Hogy derült fény erre a számra? Az információkat maga a hivatal vezetőjének, Juhász Editnek a levelezése hozta napvilágra, amiket az Országgyűlés pénzügyi bizottságának vezetőjéhez címeztek.

Hová tűnik el a közműcégek pénze?

A hivatal kiugró bevételeinek túlnyomó részét a honi közművállalatok fizetik, amit egy szigorú törvényi keret követel meg tőlük. Mindez egyértelműen befolyásolja a közszférában működő vállalatok pénzügyi helyzetét és rávilágít arra, hogyan arányosodik el az adófizetők pénze az energetikai szférában.

Infrastruktúra vagy juttatások - Mire költ a MEKH?

A váratlanul magas bevétel újrafelhasználása érdekes képet fest. A hivatal, Juhász Edit tájékoztatása alapján, részben támogatta a központi költségvetést – konkrétan 3,9 milliárd forint értékben. Ezzel szemben egy jelentős összeget, 524 millió forintot, fordítottak infrastrukturális fejlesztésre, amely magában foglalta képzéseket, szoftvereket és irodai berendezések beszerzését. Valóban szükség volt ekkora összeg elköltésére?

A MEKH alkalmazottainak aranyélete?

Jelentős, 6,3 milliárd forintot osztottak szét a szervezet 330 alkalmazottja között személyi jellegű kiadásokra, többek között – nyilvános adatok alapján – bérekre, jutalmakra és egyéb juttatásokra. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a dolgozóknak havi szinten átlagosan 1,6 millió forint jut egyénenként. Figyelemre méltó, hogy a megnövekedett kiadások miatt a költségvetési tervet több, mint kétszeresére emelték, amely éles kontrasztban áll az országos átlagbérekkel.

Az okok és következmények elemzése

A bemutatott adatok az energiaárak növekedésével egybeeső időszakot ölelik fel, amely alatt az állami szervezet ügyel arra, hogy rendszerszinten a résztvevők megbízható értékelést kapjanak. Bár az elszámolt összegek legitimek lehetnek, felvetődik a kérdés, hogy egyensúlyban vannak-e az átlagpolitikával és társadalmi elvárásokkal.

A MEKH költségvetésének átvilágítása és a hivatali dolgozók jövedelmei éles viták tárgyát képezik. Az energiaipar szabályozó testülete döntései közvetlenül befolyásolják a köz szolgálati díját és a közműcégek pénzügyi helyzetét. Az átláthatóság és felelősségteljes költségvetési gazdálkodás minden állami intézmény alapvető elvárása kell, hogy legyen, nem kivéve a MEKH-t sem.