2023-as Költségvetési Deficit: A Bevételi Álom és a Kiadási Valóság Szembesítése
A berkalkulator.com
eladó >>
Publikálva

2023-as Költségvetési Deficit: A Bevételi Álom és a Kiadási Valóság Szembesítése

facebookMegosztás Facebook-on
Authors

A Költségvetés 2023-ban: Váratlan Túlköltekezés és Küzdelem a Stabilitásért

A hasonló statisztikai jelentések mindig fontos betekintést engednek abba, hogy áll az ország gazdasági helyzete. Úgy tűnik, a 2023-as esztendőben a magyar gazdaság jelentős kihívásokkal néz szembe pénzügyi stabilitásának megőrzése terén.

Az év első három negyedévében a költségvetési hiány robbanásszerű növekedése mutatkozott meg, mivel sokkal magasabb lett, mint amit eredetileg az egész évre prognosztizáltak. Az államháztartás hiánya meghaladta a GDP 5,4 százalékát, miközben az eredeti terv csak 3,9 százalékot határozott meg. Ezt a számot a kormány még az őszi időszakban 5,2 százalékra módosította, azonban a legutóbbi előrejelzések szerint a hiány tovább duzzadhat, elérheti a 5,9 százalékot is.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján bár a bevételek emelkedése biztató, hiszen 12 százalékos növekedést regisztráltak, ez 2467 milliárd forintra rúg, azonban a kiadások még ennél is drasztikusabban, 17,3 százalékkal, összesen 3829 milliárd forintra szöktek meg.

Bevételek Növelése: Különadók és Jövedelemadók Figyelemreméltó Emelkedése

A termelésiadó-bevételek 12,8 százalékos emelkedése, azaz 1107 milliárd forintos bővülése különösen a különadókból és a helyi iparűzési adóból fakad. A jelentős növekedést mutat a jövedelemadó 19,4 százalékos, 647 milliárd forintos növekedése is, nem beszélve a társadalombiztosítási hozzájárulások majdnem 15 százalékos, 697 milliárd forintos emelkedéséről.

Kiadások Rovásán: Infláció és Nyugdíjak

Külön figyelmet érdemel a költségvetés egyensúlyát borító két nagy tényező: a nyugdíjak és a kamatkiadások. A nyugdíjkiadásokat az államnak az infláció miatt az előre tervezettnél magasabb mértékben kellett emelnie, ennek következtében a nyugellátásra fordított összegek 22,3 százalékos emelkedést mutattak, ami 784 milliárd forintos többletet jelent. Emellett a kamatkiadások drámai mértékben, kétszeresükre nőttek, amit szintén az infláció kontroll alatt tartása és a jegybanki kamatpolitika befolyásolt.

Gazdaság Rengeteg Kihívással: Az Infláció és Annak Hatásai

A fogyasztói infláció továbbra is nagy hatással van az államháztartásra. Az általános forgalmi adóból (áfa) származó bevételek hanyatlása példázza a lakossági fogyasztás visszaesését, jelentős infláció mellett. Az államnak pehelysúlynak bizonyuló címtől egyre nehezebbé váló vásárlóerő megőrzése kihívást jelent.

Ebben az összefüggőben az ország gazdaságpolitikai irányítóinak stratégiája még képlékeny, a szakértők pedig különféle prognózisokat adnak – abban egységesen megegyezve, hogy a bizonytalanság szintje magas marad.

A magyar gazdaság előtt álló kihívások tekintetében ma sem találunk megingathatatlan talajt, és a nemzetközi adatok szerint sem a magunkfajta kis országok esetén nem ígérkezik a következő időszak könnyű menetelésnek. Az egyes gazdaságok fenntartható fejlődését a nemzetközi mozgások és belső szabályozások egyaránt alakítják, míg az egyensúly megtalálása a folyamatosan változó gazdasági feltételek mellett egy valóságos csatamezővé változtathatja a költségvetések és gazdaságpolitikák világát.

facebookMegosztás Facebook-on